20.rész:Az indulás...

  Sziasztok. :) A blog hamarosan eléri a 4000 látogatót, aminek nagyon örülök, és ez csak nektek köszönhető. Szeretlek titeket, jó olvasást ehhez a részhez is. Próbáltam jobbra írni, mint az előző részt. Hát nem tudom milyen lett. Inkább mondjátok meg ti! :)
  Még valami. Ez egy nagyon jó barátnőm blogja. Szerintem nagyon király. Kérlek nézzetek be ide is :) http://onedirection-storyk.blogspot.hu/

  Píp-píp. Szólalt meg az ébresztő. Szemeimet összehúztam, majd sóhajtottam egy nagyot. Kinyitottam a szemeimet és Harry arcát láttam. Még aludt. Óvatosan végig simítottam a haját, majd bele is túrtam. Az egyik tincsbe beleakadt az ujjam. Amint próbáltam kiszedni, meghúztam a tincset, nem túl erősen. Szerencsére nem érezte így nem is ébredt fel.
  Még néhány percig néztem őt és gondolkoztam. Minden álmom az volt hogy találkozhassak vele és hozzáérhessek finom bőréhez. Annál többet kaptam. Őt. Életnagyságban, mindenestől. Annyira boldog vagyok vele. Egyszerűen úgy érzem hogy tökéletes az életem, most hogy ő itt van mellettem. Mindenem meg van amit csak szerettem volna. Sőt. Annál sokkal több.
  Gondolatmenetemet ő zavarta meg. Hunyorított egyet, majd lassan kinyitotta a gyönyörű kékeszöld szemeit, melyek ragyogni kezdtek, amint megpillantották kék szemeimet. Csak néztük egymás tekintetét ara várva, hogy ki kezdeményez a csókjával. Végül már nem bírtam, elnevettem magam és ráugrottam meztelen felsőtestére, majd gyengéd csókot nyomtam csodás ajkaira.
- Ez meg mi volt?-nézett rám mosolyogva. Azok a gödröcskék.
- Nem tudom. Boldog vagyok és szeretlek.-vigyorogtam rá.
- Én is szeretlek.-mondta, majd lefordított magáról és most ő tapadt az ajkaimra.
- Mi a mai program?-fordult le mellém.
- Ömm...Nem is tudom. Talán Amerika?-néztem rá bambán.
- Az most van? De gyorsan szalad az idő.-forgatta a szemeit.-Hánykor is indul a gép?
- Pontban délben.-mosolyogtam rá.
- És most mennyi az idő?-kérdezte és kotorni kezdett a táskájában.
- Azt hiszem...
- 10 óra és ti még az ágyban vagytok?-rontott be Louis.
- Louis, nyugodj meg. Mi bajod van?-csitítgattam.
- Mi bajom van? 2 óra és indul a gép. 2 óra.-mutatta az ujjával.
- Jól van na. Értsük a dolgot. Nyugi. Nem fogunk elkésni. Egyébként is be vagy már pakolva?
- Képzeld hogy be. Na és ti?-nézett ránk flegmán.
- Hö?-mutattam a bőröndökre.
- Jól van na. Öltözzetek gyorsan aztán már megyünk is.-parancsolt ránk, majd kimet a szobából.
  Beszaladtam a fürdőbe, gyorsan letusoltam, a hajam már tegnap megmostam, így most nem kellett azzal is időt húznom, megfésülködtem majd kontyba kötöttem, fogat mostam, majd felkentem egy alig látható sminket. Visszamentem a szobába és Harry azonnal bement a fürdőbe.Gyorsan felvettem a tegnap este kikészített ruhákat, megigazgattam magamon, majd indultam lefelé, két bőrönddel a kezemben.
                                                      
  Lent mindenki idegeskedett, Niallt kivéve, ő csak tömte a kaját, szokásosan. Úgy döntöttem, csatlakozok hozzá. Most nincs kedvem veszekedni. Eléggé korán van ahhoz.
- Szia Gabi.-köszöntött.
- Szia Niall. Mit eszel?-érdeklődtem. Tényleg érdekelt mert eléggé rondán nézett ki.
- Ja ez? Csak joghurt chipsel meg csokis keksszel. Megkóstolod?-nyújtotta a kanalat.
- Kösz inkább kihagyom.-tiltakoztam. Sokszor nagyon gusztustalan tud lenni.
- Szia Gabi. Hogy vagy?-jött ki a konyhába Carly.
- Szia Carly. Nagyon jól, na és te?-öleltem meg.
- Megvagyok. Marha nehéz Louist karban tartani.-fújta ki a levegőt.
- Hölgyeim? Niall? Jó reggelt. Lépett mellénk Harry még két bőrönddel.
- Mit ácsorogtok még itt? Nyomás pakolni a furgonba.-kiabált ránk Louis. -Valami biztos hogy itthon fog maradni, érzem.-rágta a körmét.
- Louis nyugodj már meg. Nem lesz semmi baj.-ordibált vele Zayn.
- Zaynnak igaza van. Elegem van már az idegeskedésedből.
- Igazatok van. De a biztonság kedvéért nézzétek át a dolgaitokat. Iratok, útlevél, pénztárca, meg még a többi fontos cuccot.-végre, normálisan beszélt, nem kiabálva. Mindent átnéztünk, bepakoltunk a kocsiba és indultunk a reptér felé.
 
/A reptéren/
- A New York-ban landoló gép 15 perc múlva indul. Kérjük utasainkat mihamarabb szálljanak fel.-hallottuk meg a hangosbemondót.
 Mindenki futásnak eredt, le ne késsük. A jegyeket szerencsére előre megvettük és első osztályon utazunk, aminek kimondottan örülök. Utálom ha tolongani kell az utasok közt. Leadtuk a bőröndöket, majd felszálltunk a gépre. Mindenki a párjával ült. Néhány perc múlva felszálltunk. Utálom a felszállást. A hasam mindig görcsbe ugrik és a fejem fájni kezd. Egyszerűen rosszul leszek, de a levegőben már sokkal jobb.
  Ez most sem volt másképp.

Ez a rész egy kicsit rövidebbre sikerült. Azt hiszem. De a következőt megpróbálom hosszabbra írni. Remélem tetszett. :) Építőkritikát szívesen elfogadok! :D