2012. december 31., hétfő

32.rész:Az utolsó este...

  Sziasztok. Úgy döntöttem, hogy még az új év előtt felteszem az új részt. Szóval itt is van. Megint megszeretném köszönni a kommenteket és továbbra is szavazzatok. Valamint már több mint 11 ezer látogatója volt a blognak, aminek szintén nagyon hálás vagyok, és örülök.
  Ezzel a résszel szeretnék nektek Szerencsés, Boldog Új Évet Kívánni! :) ...Remélem ez is elnyeri a tetszéseteket!:)
  Jó olvasást, és viszlát 2013-ban, a 33.résszel!!:) xx.

- Akkor most mi is van köztetek Joshhal?-állt meg előttem Harry, már a szállodában.
- Mégis mi lenne? Josh a barátom.-mondtam egyszerűen, vállat vonva.
- Biztos?-kérdezte kételkedve a válaszomban.- Csak mert ő mintha többet érezne barátságnál.
- Mi? Ezt meg honnan szeded?
- Hallottam amikor Niallal beszél. Rólad. És nem olyan szavakat használt, mint ami egy barátra utal.-nevetett gúnyosan.
- Hanem milyeneket?-kérdeztem már kissé hangosabb, ingerült hangon.
- Amik a szerelmére utalnak.-mondta hangosan
  Tudtam. Éreztem. Éreztem, hogy Josh többet érez a barátságnál. Mikor utoljára találkoztunk, már akkor is látszott rajta, hogy szerelmes belém. De én őt nem szeretem. Vagyis szeretem, de nem úgy mint a szerelmemet, csak barátként tekintek rá. Ezt meg kell vele beszélnem.
- Ne most.-fogta meg a kezem Harry.
  Harryben van valami, ami számomra különlegessé teszi. Ezt csak a megismerése után tudtam meg. Sokszor megérzi, hogy mi a gondja az embernek, úgy hogy az nem beszél róla. Ez is most egy újabb olyan pillanat. Egy szóval se mondtam, még csak nem is utaltam arra, hogy átmennék Joshhoz megbeszélni a dolgokat. Arcmimikát sem használtam, mégis tudta, hogy mit akarok.
- Rendben.-egyeztem bele.
- Mit szólnál, ha meginnánk egy üveg pezsgőt?-emelte fel a kagylót.- Mégis csak ez az utolsó esténk itt.
- Jó ötlet.- ültem le a kanapéra, majd átöltöztem.
  Harry megrendelte a pezsgőt, majd ment lefürödni. 5 perccel később már meg is hozták.
- Szobaszolgálat. -hallottam meg egy ismerős hangot.
- Szia Justin. Mi újság?-nyitottam ajtót.
- Szia Gabriella. Semmi új. Meghoztam a pezsgőt.-nyújtotta át az említett italt.
- Óh köszi.-vettem el a poharakkal együtt.
Amint a poharakat néztem, eszembe jutottak a többiek. Milyen jó lenne, ha velük töltenénk el az utolsó estét. Támadt egy ötletem.
- Tudsz várni egy pillanatot?-kérdeztem.
- Persze, de egy kicsit siess, még más helyre is kell mennem. Először is a szomszédba.-mondta sietve.
- Hogy a szomszédba? Ellékhez?
- Igen. Oda is viszek egy üveggel.
- Tudod mit? Add csak oda az övékét.-vettem el a tálcáról.-Várj egy kicsit.-szóltam, majd beszaladtam a szobába. A pezsgőt leraktam a másik mellé, a poharakkal együtt. Egy cetlire felírtam a srácok szobaszámát és megkértem Just, hogy kopogjon be és szóljon, hogy pezsgő Gabiéknál.
- Ja és még hoznál fel, 1 üveg pezsgőt és 6 poharat?-számoltam össze a fejemben.
- Persze. Utolsó buli?-kérdezte nevetve.
- Jah. Valami olyasmi.
- Rendben. Mindjárt hozom.
- Rendben köszönöm -csuktam be az ajtót.
  Elkezdtem pakolni. Nem akarom holnapra hagyni. Bepakoltam 3 bőröndöt, majd szóltam Harrynek, hogy a srácok átjönnek. Ő is örült neki. Mire végeztem a bőröndökkel, Justin meghozta a a pezsgőket és a poharakat.
- Köszi szépen.
- Szívesen.-Mosolygott.- Ömm...Gaabi! Kérdezhetek valamit?-kérdezte zavarodottan, még mielőtt becsuktam az ajtót.
- Persze.-mosolyogtam.
. Tudod, nem igen ismerjük egymást, meg minden, de én megkedveltelek. Arra gondoltam, hogy mivel nektek ez az utolsó estétek itt, és ez miatt nem tudnák jobban megismerni egymást, hogy valamikor szeptemberben, vagy októberben megyünk ki Londonba a szüleimmel, meglátogatni a rokonainkat, hogy esetleg, ha lenne kedved, és ha persze ráélnél...-húzta egyre jobban.
- Igen?
- ...találkozhatnánk.-bökte ki végül.
- Oh. Rendben. Benne vagyok.-mosolyogtam. Jó ötletnek tartom. Legalább egyre több barátot szerzek.- Figyelj. Felírom a számomat, és hogy hol érhetsz el.-szaladtam be, majd egy papírfecnire felírtam a telefon számomat, az e-mail, a Facebook, a Twitter és a Skype címemet.- Tessék.-nyújtottam á neki.
- Köszi. Én is odaadom.- vette ki a zsebéből a kis noteszét és egy tollat, majd felírta a címeit. A lapot kitépte a füzetből, majd odaadta nekem.
- Köszönöm. De most megyek. Meg le kell fürdenem. Szia Justin, majd hívj, vagy majd én is hívlak.-köszöntem el.
- Szia Gabi. Majd hívlak.-köszönt el ő is, majd becsuktam az ajtót.
- Ez mi volt?-kérdezte Harry. Hallottam a hangjában a féltékenységet.
- Jézusom Harry. Megijesztettél.-kaptam a szívemhez. Tényleg megijedtem egy kicsit.
- Ne haragudj, nem volt szándékos.-kért bocsánatot.- Válaszolsz? Mi volt ez? Mit akar tőled? És te mit akarsz tőle?
- Ugyan Harry. Csak barátkozni szeretnék. Megakarom jobban ismerni.-léptem közelebb.- Szó sincs itt megcsalásról.
- Gondoltam, csak nem szeretném ha valami bajod esne.
- Bajom? Justintól?
- Hisz még csak nem is ismered. Alig beszéltetek. Nem tudsz róla semmit.
- Attól még lehet jó fej, nem?-kérdeztem kissé ingerülten.
- De lehet. De nem biztos, hogy az. Csak annyit kérek, hogy vigyázz magadra.-lépett elém, majd egy puszit nyomott a homlokomra. Épp ekkor rontottak be a szobába Zaynék.
- Te.-mutatott rám.- Te vitted el a piámat. Csak kerülj a kezem közé.-mondta ördögien nevetve. Kissé idiótán, de egyben ijesztően nézett ki. Elkezdett kergetni.
- Zayn. Állj le. Hagy már békén.-kiabáltam, közben pedig futottam előle.
- Úgyis elkaplak.
  Míg ő egyre gyorsabban, én egyre lassabban futottam. Már nem bírtam. Kifulladtam. Pedig eléggé kitartó futó vagyok. A suliban 2 aranyérmet is nyertem, az utolsó évben.
  Egyre közelebb volt, s végül elkapott. Felkapott a hátára, bevitt a hálóba és ledobott az ágyra, majd elkezdett csikizni.
- Zayn. Zayn..Hagyj békén.-kiabáltam. Már alig kaptam levegőt, annyira nevettem és majdnem bepisiltem. Végül Liam és Louis segítettek rólam leszedni Zaynt, míg a többiek csak röhögtek. Amint kiszabadultam, rohantam wc-re.
- Kösz szépen a segítséget.-mordultam Harryre, miután visszamentem a szobába.
- Bocs, de nem bírtam.-nevetett még mindig.
- Ezt még visszakapod.-néztem Zaynra.
- Ne már. Csak hülyéskedtem.
- Én is azt fogok.-nevettem.
- Ki kér pezsgőt?-emelte fel a poharát Liam, majd mindenkinek töltött.
  Miután elfogyott két üveg pezsgő, Niall kitalálta, hogy játszunk üvegeset.
- Rendben játszunk.-egyezett bele Ell.-De nem vetkőzőset!-jelentette ki.
- Miért? Félsz hogy vesztesz?-kérdezte Louis egy kaján vigyorral az arcán.
- Hé haver. Fogd vissza magad.-szólt rá Zayn.
- Nyugi. Csak hülyülök. Te is tudod.-nevetett.
- Oké. Vetkőzős nem. De piálós sem, ugyanis holnap korán kell kelnünk.-jelentettem ki én is.
- Akkor marad a sima felelsz vagy mersz?-kérdezte Grace.
- Jaja. Csak natúran.-mosolygott Carly.
  Mindenki beleegyezésével, elkezdtük játszani a "natúr" felelsz vagy merszet. Nagyon sok hülyeséget találtunk ki.
- Louis? Felelsz vagy mersz?-kérdeztem a fiútól.
- Ömm. Inkább felelek. Nem Nem. Merek.-vigyorgott.
- Hát oké. Ömm..Mi is legyen az? Áh. Megvan. Kopogj be minden szobába ezen a folyosón, és mikor kijönnek ordibáld azt, hogy elveszett az unikornisod.-nevettem.
- Oké. Ez semmi.- állt fel grimaszolva.
- Ez még nem minden.- álltam fel én is.- Meztelenül.-mondtam ki, mire mindenki nevetni kezdett.
- Hát te nem vagy komplett.-nézett rám.
- Nem mered? Kis nyuszi.-grimaszoltam.
- Rendben. Vállalom.- húzta ki magát, majd elkezdett vetkőzni. Mindenki elfordult. Loui levetkőzött, kiment és megcsinálta a feladatát, mi meg csak röhögtünk rajta. Nagyon vicces volt. Örökre bennünk marad.
  Az este többi részét szinte ugyan így töltöttük el. Mindenféle ökörséget találtunk ki, amiken nagyot nevettünk.
  Nagyon jól telt az utolsó esténk. Tíz körül, mindenki visszatért a saját szobájába. Eléggé elfáradtam,de pakolni még volt egy kis erőm, így a maradék cuccot elpakoltam. Kikészítettem egy kényelmes szerelést, majd átvettem a pizsamám, és befeküdtem az ágyba Harry mellé.

2012. december 29., szombat

31.rész:Ismerkedés, egy újabb meglepetés és az utolsó koncert...

   Sziasztok. Újra itt a 31.résszel. Ebben több a párbeszéd, de remélem nem baj. Köszönöm a kommenteket és az egyre több látogatót. Nagyon jól esik, hogy van akit érdekel a saját, kitalált történetem.
  Többet nem is szeretnék, jó olvasást! :)

(Gabi szemszöge):

  Harry ölelésére ébredtem.
- Jó reggelt édesem. Hogy aludtál?
- Szia.-pusziltam meg az arcát.- Egész jól.-mosolyogtam rá.- Na és te?
- Nagyon jól. Egy olyan csodás este után.-simogatta meg az arcomat, amit én egy mosollyal díjaztam.
  Ránéztem az órára a mi kereken 11-et mutatott.
- El fogunk késni a próbáról.-pattantam ki az ágyból és szaladni kezdtem a fürdőbe.
- Mi van?-kiáltott utánam Harry.-Neked nem mondtam?-állt meg a fürdőszoba ajtajában.
- Mi em mondál?-néztem rá a fogkefével a számban.
- Hogy ma nem próbálunk. Szabad napot kaptunk.
- Mi? Miért?
- Nem tudom. Shophie mondta, hogy ma nem kell bemennünk.
- Óhh. Akkor az jó.
- Aha. Nos akkor...szabad az egész nap. Mit csináljunk?-lépett elém, megfogta a kezem, homlokát az enyémének döntötte és mosolyogva kérdezte.
- Mit szólnál, ha megismerkednél a szüleimmel? Tegnap beszéltem apával és azt mondta, hogy most 3 napig szabiznak, így van idejük.
- Nekem oké. De ugye nem felejtetted el, hogy a turné után neked is meg kell ismerkedned az én szüleimmel és Gemmával.
- Tudom. Nem felejtettem el.
  Egy kicsit félek a turné utáni héttől. Méh sosem találkoztam Anne-el. Remélem jól ki fogunk jönni egymással.
- Akkor jó.-nyomott egy csókot a számra, majd kiment a fürdőből.-Rendelek kaját.-kiáltott még vissza.-Mit kérsz?
- Mindegy. Amit te.-szóltam majd becsuktam az ajtót.
  Gyorsan letusoltam, majd egy laza összeállítást kerestem. Egy köldökig érő kék ujjatlan inget, egy türkiz sortot és egy kék, szegecsekkel díszített szandált vettem fel. Sminket nem használtam, a hajamat laza kontyba kötöttem, felvettem a napszemüvegemet a telefont belecsúsztattam a nadrágzsebembe és már készen is voltam.
                                        
- Jó étvágyat.-tette le elém a késői reggelit Harry, ami zöldségsaláta volt.
- Köszi.-ültem le mellé, majd jóízűen elfogyasztottam az ételt.
  A kaja után felhívtam anyát, hogy hol és mikor találkozzunk. Meg is beszéltük, hogy 2-kor a Central-park-ban a nagy szökőkútnál.

  A találkozó előtt még beugrottunk a kórházba meglátogatni Laurát.
- Hahó. Sziasztok.-köszöntünk a szerelmespárnak akik épp egy forró csók közepén tartottak.- Bocsi, nem akartunk zavarni, csak bejöttünk megnézni, hogy hogy vagy.-mosolyogtam.
- Semmi baj. Örülök, hogy itt vagytok. A kérdésre a válasz pedig nagyon jól.-vigyorgott. Tényleg nagyon jól nézett ki. Arca újra üde és életteli volt és már nem volt hófehér.
- Mikor engednek ki?-érdeklődött Harry.
- Most.-nevetett fel.- Épp készültem öltözni amikor jöttetek.
- Óh, az jó, akkor nem is zavarunk tovább. Úgy is van programunk. Bemutatom Harryt a szüleimnek.
- Az jó. Biztos ők is fognak kedvelni, ahogyan én is.-mosolygott.
- Hm. Kösz. Én is kedvellek.-mosolygott a lányra Harry.
- Én is kedvellek Harry.-karolta át a derekát Zayn.
- Mi a..mit csinálsz?-próbálta leszedni magáról.
- Idióták.-mondtuk szinte egyszerre Ellel.
- Gyere mennünk kell.- fogtam meg Harry kezét és próbáltam húzni kifelé.
- Sziasztok.-köszöntek Ellék.
- Heló.-kiáltottam már a folyosóról.

  Pont 2-re értünk a szökőkúthoz. Anyáék még nem voltak ott. Leültünk az egyik padra és ott vártuk őket.
- Örülök, hogy beleegyeztél.-mosolyogtam a barátomra.
- Mibe? Ja, hogy eljöttem?-kérdezte nevetve.
- Igen.-mondtam, majd gyengéden megcsókolt.
- Heló fiatalok.-zavarta meg valaki a csókunkat.
- Apa.-kaptam fel a fejem és beleugrottam apám karjaiba.
- Jaj kicsim.-ölelt át.-Nagyon hiányoztál.-súgta a hajamba.
- Te is nekem.-adtam az arcára egy puszit.
- Engem meg sem ölelsz?-nézett rám anya.
- Jaj, dehogynem.-karoltam át őt is és egy puszit adtam neki.
- Anya, apa, ő itt Harry.-mutattam be a barátomat, miután elengedtem a szüleimet.
- Jó napot. Harry Styles vagyok.-nyújtotta a kezét apám felé.
- Üdv Harry, James Payne vagyok, de szólíts csak James-nek és ha kérhetem tegeződjünk, nem vagyok még olyan öreg.-nevetett.
- Rendben.-mosolygott.- Heló Janett.-nyújtotta anyámhoz a kezét.
- Szervusz Harry. Jó újra látni.-ölelték meg egymást.
- Ti már ennyire jóban..?-néztem rájuk.
- Még a meglepetésedkor ismerkedtünk meg.-magyarázta Harry.
- Óh, hát jó..-nevettem.
- Ebédeltetek már?-kérdezte apa.
- Nem, még nem.
- Akkor gyertek van itt a közelben egy jó kis kínai, meghívlak titeket,
- Rendben, gyerünk.-fogtam meg Harry kezét majd mentünk.
  Ebéd közben mindent megbeszéltünk. Elmeséltem az egész turnét, hogy merre jártunk, hogy kikkel ismerkedtem meg és még néhány apró részletet, de azért nem mindent. A szüleim is meséltek néhány munkájukról, és hogy ők merre jártak. Jól telt az idő és gyorsan. 4 körül elbúcsúztunk egymástól és mindenki ment a saját útján. Sajnálom, hogy ilyen hamar búcsúznunk kellet, de jó volt ez a 2 óra is.
  Az ebéd után Harryvel még sétáltunk egy kicsit a parkban. Mikor már kezdett sötétedni, Harry előhúzott a farzsebéből egy vékony fekete kendőt.
- Szabad.-emelte fel a kendőt és a szemere akarta tenni.
- Minek? Hová viszel már megint?
- Az legyen titok.
- Harry.-néztem rá komolyan.
- Mi az?
- Miért csinálod ezt? Ez a sok ajándék és meglepetés.Tudod jól hogy a meglepetések nélkül is szeretlek.
- Tudom, de..
- Semmi de. Ne költsd rám a pénzed. Én nem azért vagyok veled, hogy kifosszalak minden vagyonodból. Még ha neked ez csak egy kis dolog is, nekem nem. Szeretlek. És nem a pénzed és a hírneved végett.
- Tudom, de ez most pénz kérdése. Csak egy kis meglepetés. Tényleg csak egy apróság, amit pénzen nem lehet megvenni. Jó?
  Kis tétovázással, de beleegyeztem, így bekötötte a szememet és vezetett. Körülbelül 3 perc sétálás után megállított, levette a kendőt a fejemről és megfordított. Csodás látvány tárulkozott elém. A lemenő nap és a narancssárga minden árnyalata a felhőkön. Nagyon szép és romantikus volt.
                           
- Mondtam, hogy ez nem került semmibe.-karolt át hátulról és a fülembe súgta.
- Ez gyönyörű. De honnan tudtad, hogy mikor lesz?-néztem fel rá.
- Hát. Kicsit kutakodtam a neten.-mosolygott, közben a fejét vakargatta.
- Nagyon szép. Köszönöm.-hajoltam közelebb, már csak egy lépés volt köztünk. Ezt ő tette meg és megcsókolt.

  Másnap délelőtt mindenki csak lustult. TV-ztünk, játszottunk, egymás szobáiban járkáltunk, ettünk és hülyéskedtünk. Végül a próba is eljött. Délben összeszedtük magunkat és indultunk a stadionhoz. Most kint lesz a koncert, a stadion mellet. Egy nagy színpadot barkácsoltak oda nekünk. Először a srácok próbálták el a számaikat, majd én következtem a lányokkal. Ez inkább egy jótékonysági koncert lesz, ugyan is a banda csak 7 számot, és én meg 2-őt éneklünk.
  A próba jól sikerült. Még volt 2 óránk a koncertig. Addig rendeltünk kaját és már kezdtünk készülődni.
  A koncert nagyon jól sikerült és körülbelül a kétszeresét gyűjtöttük a megadott összegnek, aminek nagyon örültünk. A koncert után még autogramokat osztogattunk és fényképezkedtünk a rajongókkal, majd indultunk vissza a szállodába. Az egész utat, ami kb. háromnegyed órás, Joshhal beszélgettem el. Jól elvoltunk, talán egy kicsit túlságosan is. Ezt Harry is észre vette...

2012. december 25., kedd

Boldog Karácsonyt! :)

  Sziasztok. Most nem a következő részt hoztam, de az is jön hamarosan! Szeretnék nagyon boldog, békés karácsonyt kívánni minden egyes olvasómnak. Valamint szeretném még megköszönni hogy vagytok nekem. Köszönöm a kommenteket, a lájkokat, a rendszeres olvasókat és minden mást! Szeretlek titeket! :)

Karácsony, ez nem csak egy nap. Ez egy érzés. A szeretet érzése. Amikor az emberek megajándékozzák egymást néhány aprósággal de legfőképp a szeretettel. Amikor a családok rokonaikkal találkoznak és együtt fogyasszák el az ünnepi ebédet. Amikor együtt indulnak az éjféli misére. Amikor minden ember szívében és lelkében csak a szeretet, a békesség és a boldogság lakozik. Amikor a kicsi a nagynak örül, a nagy pedig a kicsinek. Amikor fehéren száll a hó és mindent belep. Amikor a mézeskalács illata átjár minden szobát. Amikor együtt éneklik a karácsonyi dalokat. Amikor a gyerekek örülnek az ajándékoknak, és napokkal az ünnep előtt felkutassák értük a házat. Ez a Karácsony.

                          
                                                      Boldog Karácsonyt

2012. december 15., szombat

30.rész: Fürdőzés...

  Visszatérteem!! :)) ..Bocsi, hogy ilyen sokáig nem volt új rész, de nem volt időm. Viszont most itt a következő rész. Remélem tetszeni fog! ;)
  A részről csak annyit, hogy van benne jó és rossz "dolog" is, valamint hogy a vége eléggé romantikus lett! :)
Nem is szaporítom tovább a szót, jó olvasást!
Gabriella x.

- Apa leszek.
  Egy pillanatra mindenki megdöbbenten figyelte Zayn, mosolyától ragyogó arcát. Aztán nem bírtam tovább egy helyben állni, így megöleltem Zaynt.
- Annyira örülök nektek.-öleltem magamhoz szorosan.-Gratulálok.-adtam neki két puszit, majd hagytam, hogy a többiek is gratuláljanak.
- Gratulálok haver. És az előbbiért tényleg ne haragudj. Tudom, hogy nagyon szereted Laurát. Remélem boldogok lesztek együtt.-ölelte meg Harry, majd megveregette a vállát.
- Zayn.-lépett a fiú elé Louis komoly képet vágva, ami kissé furcsa volt.-Tudod, szerintem őrültség amit tettetek. Ilyen fiatalon gyermeket vállalni? Biztos tudod mit csinálsz?
- Hát...Lehet, hogy nem régtől ismerem csak Ellt, de ez a kis idő nekem elég volt arra, hogy tudjam, ő az igazi és nem hagyom el.-mondta magabiztosan.
- Akkor sok szerencsét a gyerekneveléshez.-vigyorodott el Loui, majd megölelte Zaynt.

  Miután mindenki végig ölelgette Zaynt, egyszerre tódultunk be a kórterembe, ahol Ell volt. Ránk nézett. A szemei csillogtak a boldogságtól, és szája mosolyra húzódott.
- Ell.-szaladtam a  barátnőmhöz, majd szorosan megöleltem.
- Jajj Gabi. El tudod ezt hinni?-ölelt ő is át.
- Muszáj lesz neki.-állt mellénk nevetve Zayn, majd egy csókot nyomott Laura ajkaira.
- ..És, hogy érzed magad?-lépett mellénk Liam.
- Már sokkal jobban. Még nem igen fogtam fel, hogy egy kis egyed növekszik a hasamban, de ennek ellenére, nagyon boldog vagyok.
- És mikor engednek ki?-kérdezte Niall és Grace egyszerre.
- Hát ma még mindenképp bent kell maradnom megfigyelésre, és ha nem lesz semmi baj, akkor holnap mehetek is haza. Vagyis a szállodába.-mosolygott.
- És én végig itt leszek veled.-guggolt le az ágy mellé Zayn, így egy szinten a lánnyal.
  Még beszélgettünk egy kicsit, aztán tíz óra felé elindultunk.

- Carly. Kicsim. Megjöttünk.-ébresztgette Liam a barátnőmet, aki már annyira fáradt volt, hogy nem bírta ki, hogy vissza érjünk a szállodáig, így elaludt.
  A lány nem mozdult. Még csak nem is szuszogott. Egymás után kiszálltunk az autóból, majd Liam kivette Carlyt és a kezében felvitte a szobájukba. Mi is felmentünk. Már nagyon fáradt voltam és nem akartam mást csak egy meleg zuhanyt vagy fürdőt és aludni.
  Míg én átöltöztem, Harry felkapcsolta a tv-t. Bementem a fürdőbe, megmostam az arcom és felkaptam egy pólót és egy nadrágot, a hajamat pedig kontyba kötöttem.
                                              
- Gabriella. Gyere ide. Gyorsan!-szólt Harry, mire én eldobtam a fésűt és kiszaladtam a fürdőből.
- Mi az? Mi történt?-néztem rá kétségbeesetten.
- Ezt figyeld.-mutatott a TV-re.
- "Baleset a sztár világban? Nem rég kaptunk egy levelet, mi szerint a tengeren túli, sikeres Brit fiú banda, a One Direction egyik tagjának, Zayn Maliknak a barátnője rosszul lett a fiúk mai New York-i koncertjén. A lányt állapota miatt kórházba szállították. Az egyik rajongó egy amatőr felvételt is készített, amin jól kivehető a hordágyon fekvő lány és mellette Zayn sírva, valamint a többi bandatag és a barátnőik. Laura Scott állapotáról egyenlőre még semmit nem tudunk, de reméljük, hogy nincs semmi komoly baja. Csak reménykedhetünk. Valamint az Twitter közösségi oldalon az a hír járja, hogy Gabriella Payne, Harry Styles barátnője, megcsalja az angol szépfiút. Vajon mi az igazság és mi a pletyka. Hamarosan minden kiderül. Sussann..."
  Teljesen lesokkolódtam. Már egy jó ideje nem voltam Twitteren. Szóval akkor manapság ilyeneket terjesztenek. Hát ez mekkora szemétség.
- Szóval..?-nézett rám Harry.
- Szóval mi?...Csak nem azt akarod mondani, hogy hiszel nekik.-mutattam a tv-re és bambán néztem Harryre.
- Nem tudom.-hajtotta le a fejét.
  Ezen meglepődtem. Akkor hát ott tartunk, hogy jobban hisz a pletykákban mint bennem. Ezt nem tudom elhinni.
  Nem tudtam mit tenni. Felkaptam a telefonom, hogy felnézhessek twitterre, majd magamra kaptam még egy kardigánt is, és kimentem a balkonra. Bezártam az ajtót, ráfeküdtem a napágyra és gondolkoztam. Próbáltam kiszellőztetni a fejem. Szemeimet lehunytam, és hátradőltem az ágyon.

(Harry szemszöge):
(Zene)
  Nem tudom mit higgyek. Már nem egyszer voltak igazak a pletykák, viszont nem is egyszer hamisak. Ez az egyik legnehezebb dolog a hírességben. De viszont most nem hihetek a pletykáknak. Mégis csak Ő róla van szó. És szinte minden egyes percben velem volt, akkor meg hogyan csalhatna meg. Egyébként is, ő nem lenne képes ilyenre.
Igen.
Tudom.
Tudom, hogy nem csal meg.
Most hagyom egy kicsit, had gondolkodjon.
Támadt egy jó ötletem amit már régtől meg szeretnék valósítni. Most itt az ideje. Remélem örülni fog neki. Gyorsan felhívtam a recepciót.
- Jó estét. Szeretnék rendelni 20 szál vörös rózsát, egy üveg pezsgőt és legalább ömm...50 gyertyát.-adtam le a rendelést.
- Azonnal visszük.-s ezzel le is tette a kagylót.
  Gyorsan beszaladtam a fürdőbe és kádat tele engedtem meleg vízzel. Tettem bele egy kis fürdő habot is, majd visszamentem a szobába. Levetkőztem, majd egy fürdőköpenyt vettem fel. Mikor elkészültem kopogtak. Kinyitottam. Meghozták a rendelést. Gyorsan elvettem, megköszöntem és már mentem is vissza elkészíteni a Gabriellának szánt meglepetést. Először a rózsákkal kezdtem. Egy szálat félre tettem a többinek pedig leszedtem a szirmait és a vízbe, és a földre szórtam. A fürdőt kivilágosítottam néhány gyertyával, a többi gyertyából pedig egy a fürdőbe vezető utat "építettem". a földön heverő rózsaszirmok felét felszedtem és az útra szórtam.
  A pezsgőt a kád szélére tettem és megtöltöttem a poharakat.
  Mikor mindennel kész lettem ki akartam menni a balkonra Gabihoz, de zárva volt az ajtó. Kopogtam, de semmi. Gondolom mérges.
- Kérlek nyisd ki. Mondani szeretnék valami nagyon fontosat!-kértem.
  Egy-két perc várakozás után végül kinyitotta.
- Ne haragudj.-kezdtem a mondókámat.- Hiszek neked.-vettem két kezem közé a fejét.
- Igen?-nézett rám gúnyosan.
- Figyelj.-húztam ki a balkonra, nem akartam, hogy meglássa a szobát még a "békülésünk" előtt.-Tudod, nem egyszer volt már úgy hogy valamilyen pletyka igaz volt. Ezért nem tudtam, hogy mit higgyek.De tudom, hogy te nem lennél erre képes, ezért kérlek, bocsáss meg az előbbiért.
  Nem szólt, csak egy pillanatra lehajtotta fejét, de aztán fel is nézett, egyenest a szemebe, majd megcsókolt.
- Szeretlek.-suttogta.
- Gyere. Van egy meglepetésem.-fogtam meg a kezét, majd húzni kezdtem befelé.
  Mikor meglátta a gyertyákból kirakott utat, kezét szája elé rakta a meglepettségtől.
- Tetszik?-fordultam felé.
- Nagyon.-mosolygott.
- Vedd át a ruhád. Cseréld le fürdőköpenyre.
- Miért?-nézett rám furcsán.
- Csak csináld. Aztán gyere be a fürdőszobába.-mondtam, majd bementem.
  Levettem a köpenyt, beleültem a kádba és vártam az én csodálatos barátnőmet. Néhány másodperccel  később nyitódott az ajtó és Gabi kukucskált be rajta. Szemei csillogtak, szája pedig mosolyra húzódott. Látszott rajta, hogy örül.
- Ez mind miattam?-nézett rám.
Nem válaszoltam, csak bólintottam egyet mosolyogva, majd intettem a kezemmel, hogy jöjjön ide. Mellém. Levette a fürdőköpenyt és épp beakart lépni mellém, amikor megállítottam.
- Hé. Ruha le.-néztem rá komolyan.
  Nem szólt csak megfordult, így nekem háttal és próbálta kikapcsolni a melltartóját.
- Segítenél?-nézett át a válla fölött.
  Nem bírtam szólni. Felálltam, közelebb húztam magamhoz és kezeimet végig simítottam a testén. Először a vállán, majd a derekén és végül a combján. Mikor az utolsó ponthoz értem megborzongott. Óvatosan kikapcsoltam a testének egy részét takaró ruhadarabot és lassan lehúztam róla. Miután lekerült, magam felé fordítottam  és szenvedélyesen megcsókoltam, amit ő teljes kibontakozással viszonzott.
  Forró csókunk után, visszaültem a kádba, majd Gabriella is így tett. A bugyiját a víz alatt lehúzta magáról és a lábával meglengette előttem, amin én egy nagyot nevettem, majd ő is elnevette magát.
  Csodálatos volt vele. Halk, romantikus zene szólt, közben beszélgettünk és ittuk a pezsgőt. Elmondhatom magamról, hogy szerencsés vagyok, hogy megismertem Gabriellát, akit mostanra már a barátnőmnek vélhetek.
  Körülbelül 2 óra fürdőzés után, már nem bírtam tovább így kiszálltam a kádból és magamra terítettem a fürdőköpenyt. A bőröm teljesen elázott.
  Néhány perccel később már a puha ágyban feküdtünk pizsamában, összebújva, egymást simogatva és beszélgetve, majd egymás karjaiban elaludtunk.