31.rész:Ismerkedés, egy újabb meglepetés és az utolsó koncert...

   Sziasztok. Újra itt a 31.résszel. Ebben több a párbeszéd, de remélem nem baj. Köszönöm a kommenteket és az egyre több látogatót. Nagyon jól esik, hogy van akit érdekel a saját, kitalált történetem.
  Többet nem is szeretnék, jó olvasást! :)

(Gabi szemszöge):

  Harry ölelésére ébredtem.
- Jó reggelt édesem. Hogy aludtál?
- Szia.-pusziltam meg az arcát.- Egész jól.-mosolyogtam rá.- Na és te?
- Nagyon jól. Egy olyan csodás este után.-simogatta meg az arcomat, amit én egy mosollyal díjaztam.
  Ránéztem az órára a mi kereken 11-et mutatott.
- El fogunk késni a próbáról.-pattantam ki az ágyból és szaladni kezdtem a fürdőbe.
- Mi van?-kiáltott utánam Harry.-Neked nem mondtam?-állt meg a fürdőszoba ajtajában.
- Mi em mondál?-néztem rá a fogkefével a számban.
- Hogy ma nem próbálunk. Szabad napot kaptunk.
- Mi? Miért?
- Nem tudom. Shophie mondta, hogy ma nem kell bemennünk.
- Óhh. Akkor az jó.
- Aha. Nos akkor...szabad az egész nap. Mit csináljunk?-lépett elém, megfogta a kezem, homlokát az enyémének döntötte és mosolyogva kérdezte.
- Mit szólnál, ha megismerkednél a szüleimmel? Tegnap beszéltem apával és azt mondta, hogy most 3 napig szabiznak, így van idejük.
- Nekem oké. De ugye nem felejtetted el, hogy a turné után neked is meg kell ismerkedned az én szüleimmel és Gemmával.
- Tudom. Nem felejtettem el.
  Egy kicsit félek a turné utáni héttől. Méh sosem találkoztam Anne-el. Remélem jól ki fogunk jönni egymással.
- Akkor jó.-nyomott egy csókot a számra, majd kiment a fürdőből.-Rendelek kaját.-kiáltott még vissza.-Mit kérsz?
- Mindegy. Amit te.-szóltam majd becsuktam az ajtót.
  Gyorsan letusoltam, majd egy laza összeállítást kerestem. Egy köldökig érő kék ujjatlan inget, egy türkiz sortot és egy kék, szegecsekkel díszített szandált vettem fel. Sminket nem használtam, a hajamat laza kontyba kötöttem, felvettem a napszemüvegemet a telefont belecsúsztattam a nadrágzsebembe és már készen is voltam.
                                        
- Jó étvágyat.-tette le elém a késői reggelit Harry, ami zöldségsaláta volt.
- Köszi.-ültem le mellé, majd jóízűen elfogyasztottam az ételt.
  A kaja után felhívtam anyát, hogy hol és mikor találkozzunk. Meg is beszéltük, hogy 2-kor a Central-park-ban a nagy szökőkútnál.

  A találkozó előtt még beugrottunk a kórházba meglátogatni Laurát.
- Hahó. Sziasztok.-köszöntünk a szerelmespárnak akik épp egy forró csók közepén tartottak.- Bocsi, nem akartunk zavarni, csak bejöttünk megnézni, hogy hogy vagy.-mosolyogtam.
- Semmi baj. Örülök, hogy itt vagytok. A kérdésre a válasz pedig nagyon jól.-vigyorgott. Tényleg nagyon jól nézett ki. Arca újra üde és életteli volt és már nem volt hófehér.
- Mikor engednek ki?-érdeklődött Harry.
- Most.-nevetett fel.- Épp készültem öltözni amikor jöttetek.
- Óh, az jó, akkor nem is zavarunk tovább. Úgy is van programunk. Bemutatom Harryt a szüleimnek.
- Az jó. Biztos ők is fognak kedvelni, ahogyan én is.-mosolygott.
- Hm. Kösz. Én is kedvellek.-mosolygott a lányra Harry.
- Én is kedvellek Harry.-karolta át a derekát Zayn.
- Mi a..mit csinálsz?-próbálta leszedni magáról.
- Idióták.-mondtuk szinte egyszerre Ellel.
- Gyere mennünk kell.- fogtam meg Harry kezét és próbáltam húzni kifelé.
- Sziasztok.-köszöntek Ellék.
- Heló.-kiáltottam már a folyosóról.

  Pont 2-re értünk a szökőkúthoz. Anyáék még nem voltak ott. Leültünk az egyik padra és ott vártuk őket.
- Örülök, hogy beleegyeztél.-mosolyogtam a barátomra.
- Mibe? Ja, hogy eljöttem?-kérdezte nevetve.
- Igen.-mondtam, majd gyengéden megcsókolt.
- Heló fiatalok.-zavarta meg valaki a csókunkat.
- Apa.-kaptam fel a fejem és beleugrottam apám karjaiba.
- Jaj kicsim.-ölelt át.-Nagyon hiányoztál.-súgta a hajamba.
- Te is nekem.-adtam az arcára egy puszit.
- Engem meg sem ölelsz?-nézett rám anya.
- Jaj, dehogynem.-karoltam át őt is és egy puszit adtam neki.
- Anya, apa, ő itt Harry.-mutattam be a barátomat, miután elengedtem a szüleimet.
- Jó napot. Harry Styles vagyok.-nyújtotta a kezét apám felé.
- Üdv Harry, James Payne vagyok, de szólíts csak James-nek és ha kérhetem tegeződjünk, nem vagyok még olyan öreg.-nevetett.
- Rendben.-mosolygott.- Heló Janett.-nyújtotta anyámhoz a kezét.
- Szervusz Harry. Jó újra látni.-ölelték meg egymást.
- Ti már ennyire jóban..?-néztem rájuk.
- Még a meglepetésedkor ismerkedtünk meg.-magyarázta Harry.
- Óh, hát jó..-nevettem.
- Ebédeltetek már?-kérdezte apa.
- Nem, még nem.
- Akkor gyertek van itt a közelben egy jó kis kínai, meghívlak titeket,
- Rendben, gyerünk.-fogtam meg Harry kezét majd mentünk.
  Ebéd közben mindent megbeszéltünk. Elmeséltem az egész turnét, hogy merre jártunk, hogy kikkel ismerkedtem meg és még néhány apró részletet, de azért nem mindent. A szüleim is meséltek néhány munkájukról, és hogy ők merre jártak. Jól telt az idő és gyorsan. 4 körül elbúcsúztunk egymástól és mindenki ment a saját útján. Sajnálom, hogy ilyen hamar búcsúznunk kellet, de jó volt ez a 2 óra is.
  Az ebéd után Harryvel még sétáltunk egy kicsit a parkban. Mikor már kezdett sötétedni, Harry előhúzott a farzsebéből egy vékony fekete kendőt.
- Szabad.-emelte fel a kendőt és a szemere akarta tenni.
- Minek? Hová viszel már megint?
- Az legyen titok.
- Harry.-néztem rá komolyan.
- Mi az?
- Miért csinálod ezt? Ez a sok ajándék és meglepetés.Tudod jól hogy a meglepetések nélkül is szeretlek.
- Tudom, de..
- Semmi de. Ne költsd rám a pénzed. Én nem azért vagyok veled, hogy kifosszalak minden vagyonodból. Még ha neked ez csak egy kis dolog is, nekem nem. Szeretlek. És nem a pénzed és a hírneved végett.
- Tudom, de ez most pénz kérdése. Csak egy kis meglepetés. Tényleg csak egy apróság, amit pénzen nem lehet megvenni. Jó?
  Kis tétovázással, de beleegyeztem, így bekötötte a szememet és vezetett. Körülbelül 3 perc sétálás után megállított, levette a kendőt a fejemről és megfordított. Csodás látvány tárulkozott elém. A lemenő nap és a narancssárga minden árnyalata a felhőkön. Nagyon szép és romantikus volt.
                           
- Mondtam, hogy ez nem került semmibe.-karolt át hátulról és a fülembe súgta.
- Ez gyönyörű. De honnan tudtad, hogy mikor lesz?-néztem fel rá.
- Hát. Kicsit kutakodtam a neten.-mosolygott, közben a fejét vakargatta.
- Nagyon szép. Köszönöm.-hajoltam közelebb, már csak egy lépés volt köztünk. Ezt ő tette meg és megcsókolt.

  Másnap délelőtt mindenki csak lustult. TV-ztünk, játszottunk, egymás szobáiban járkáltunk, ettünk és hülyéskedtünk. Végül a próba is eljött. Délben összeszedtük magunkat és indultunk a stadionhoz. Most kint lesz a koncert, a stadion mellet. Egy nagy színpadot barkácsoltak oda nekünk. Először a srácok próbálták el a számaikat, majd én következtem a lányokkal. Ez inkább egy jótékonysági koncert lesz, ugyan is a banda csak 7 számot, és én meg 2-őt éneklünk.
  A próba jól sikerült. Még volt 2 óránk a koncertig. Addig rendeltünk kaját és már kezdtünk készülődni.
  A koncert nagyon jól sikerült és körülbelül a kétszeresét gyűjtöttük a megadott összegnek, aminek nagyon örültünk. A koncert után még autogramokat osztogattunk és fényképezkedtünk a rajongókkal, majd indultunk vissza a szállodába. Az egész utat, ami kb. háromnegyed órás, Joshhal beszélgettem el. Jól elvoltunk, talán egy kicsit túlságosan is. Ezt Harry is észre vette...