Ezt a részt próbáltam hosszabbra írni,de nem nagyon sikerült, de azért olvassátok el! :) Jó olvasást! :)
10 perccel felszállás után kikapcsoltuk az öveket. Kivettem a táskámat a csomagtartóból majd kotorni kezdtem benne. Kivettem a könyvemet, a telefonomat, a fülhallgatómat és egy jegyzetfüzet, majd visszaraktam a táskát. Visszahuppantam Harry mellé, a könyvet az ölembe vettem, rátettem a jegyzetfüzetet majd rajzolgatni kezdtem. A fülhallgatót bedugtam a fülembe és pörgős zenét kapcsoltam. Harry a fejét a vállamra hajtotta és néhány percen belül elaludt.
Csak rajzolgattam és zenét hallgattam, a világot elzárva, amikor valaki megfogta a vállam.
- Adhatok valamit?-mosolygott rám a sztyuárdesz.
- Köszönöm nem.-mosolyogtam vissza, a sztyuárdesz pedig tovább ment.
Visszahajoltam a füzethez és rajzoltam tovább. Harry mozgolódni kezdett, majd fel is ébredt. Adott egy puszit, majd felkelt mellőlem és elindult a mosdó felé. Nem is figyelte hogy mit csinálok. Szerencsémre, ugyan is pocsékul tudok rajzolni, mégis szeretek., viszont mutogatni nem szeretem.
Hirtelen valaki lehuppant mellém. Nagyon megijedtem.
- Jézusom Zayn, a szívbajt hozod rám.-mondtam levegő után kapkodva.
- Bocsi. Mit csinálsz?-mutatott a füzetre.
- Őm semmi. Csak firkáltam.-csuktam be, nehogy meglássa.
- Megnézhetem?-mosolygott és bevetette a bociszemet. Annyira helyes volt így.
- Nem. Nincs rajta semmi érdekes, ugyanis nem tudok rajzolni.
- Na légyszi.
- Hjaj, jól van, de ne nevesd ki!
- Nem fogom, ígérem.
- Tessék.-kinyitottam a füzetet majd odatoltam a képéhez.
- Vao, hát ez nagyon állat. Még hogy nem tudsz rajzolni. Csajszi, lassan nem fogok neked hinni.-röhögött.
- Ugyan már. Csak firkáltam.
- Mondhatom, nagyon szépen tudsz firkálni.-mondta.
- Hát kösz. Úgy tudom te is rajzolsz.-mosolyogtam.
- Ja, egy kicsit.
- Miről beszélgettek?-jött vissza Harry.
- Csak megnéztem mit csinál Gabi. Nagyon szépen rajzol. Láttad már?-mutatott újra a füzetemre.
- Még nem. Mutasd csak.-vette el a kezemből a füzetet.-Ó. Tényleg jó. Ügyes vagy.-adta vissza a füzetet, majd egy csókot lehelt ajkaimra.
- Hát én mentem. Nem akarok zavarni.-vigyorgott Zayn.
- Zayn!-szóltam utána.
- Igen?-mosolygott.
- Kösz.
- Hm.-mosolygott, majd tovább ment.
- Egy kicsit elfáradtam. Alszok néhány percet.-szóltam Harrynek, majd próbáltam elhelyezkedni.
- Gyere ide.-fogta meg a kezem, majd az ölébe húzott.
- Mi az?-néztem rá.
- Aludj velem. A karjaimban.-mosolygott.
Rádőltem a mellére, elhelyezkedtem, majd lehunytam a szemeimet.
- Cica. Gabi, kicsim. Ébredj.-hallottam meg Harry hangját. Megdörzsöltem a szemem, majd ránéztem.
- Mi az?-kérdeztem még kómásan.
- Ne haragudj, de ki kell mennem a mosdóba.
- Jó, menny csak.-mondtam, majd átcsúsztam a székembe.
Nevetgélésre ébredtem. Kinyitottam a szemeimet és körülnéztem. Harry épp az egyik a sztyuárdesszel flörtölt. Eléggé kiborultam, de nem mutattam. Úgy láttam, bejön neki. Hát nem tagadom nagyon szép lány, olyan 25 év körüli. Épp az óriásmelleire tetováltatott mancsnyomokat mutatta Harrynek. Be kell valljam, féltékeny lettem. Nem tudtam mit tegyek, végül rádöbbentem.
- Szia drágám.-köszöntem neki, majd lesmároltam.
- Wow. Szia cica. Hát ez meg...-próbálta kérdezni, de észrevette hogy szúrós szemekkel néztem a csajra, így gondolom megértette hogy miért kapott olyan "nyálas" csókot.
- Hoznál nekem egy csomag mogyorót? Ő nem is, inkább Chipset kérek. Vagy inkább fagyit. Nem is. Tudod mit kérek?-vigyorogtam rá gúnyosan.
- Mit?-mosolygott bambán.
- Hogy szállj le a pasimról.-ordítottam rá. Eléggé agresszív tudok lenni ha féltékeny vagyok. Most még vissza is fogtam magam. Már rég a földön feküdne, felduzzadt arccal és kiszaggatott hajjal.
- Te féltékeny vagy.-vigyorgott rám Harry.-Nyugodj meg. Nekem nem tetszik, egy cseppet sem. Eléggé, öm...
- Kurvás?-kérdeztem még mindig felbőszülten.
- Azt akartam mondani, hogy nyávogós, de talán ez mégis csak jobb jelző.-vigyorgott.-Na gyere ide.-húzott magához, majd megölelt.
Beleültem az ölébe és simogattam a mellkasát, ő meg játszott a hajammal. Nagyon jó volt így ülni.
- Jujj de cukik.-vigyorgott ránk Louis és lányos hangon beszélt.
- Louis. Most elrontottad a pillanatot.-morgolódott Harry.
- Szia BooBear. Mi újság?
- Semmi érdekes. Amúgy csak azért jöttem hogy szóljak, Kira szeretne veled beszélni.
- Oké megyek.-szálltam ki Hazza öléből, de visszahúzott.
- Most akkor itt hagysz? Egyedül?-nézett rám értetlenül.
- Én itt vagyok.-vigyorgott Loui, majd beleült Harry ölébe.
- Állatok.-mondtam röhögve, majd indultam Kirához.
- Szia Kira. Louis mondta hogy beszélni akarsz velem.-ültem le mellé.
- Ó. Szia. Hát igen.-mosolygott rám. Valaminek nagyon örült.
- Mi az? Minek örülsz ennyire?-mosolyogtam rá.
- Tudod, én nagyon szeretem a lányokat, de téged bírlak a legjobban és úgy érzem hogy erről veled tudnék beszélni.-mormolta.
- Miről is?-kérdeztem furcsán.
- Hát az van hogy az előbb beszélgettem Louissal és hát kettőnkről volt szó. Mondta hogy mennyire szeret meg hogy milyen csodás vagyok, és a végén meg megkérdezte hogy este...Hogy nincs e kedvem...Na szóval, érted.
- Persze. És ezt most miért is mondod el nekem? Nem gond, csak egy kicsit furcsa.
- Hát az hogy én meg nem csináltam és félek. Mi lesz ha nem leszek jó és ezért megutál?-aggodalmaskodott.
- Jajj. Csak ez a gond? Ne félj, nem lesz semmi gond, meglátod. Egyébként nekem is Harry volt az első, nagyon izgultam és féltem, de Harry megértett és minden jól ment.-mosolyogtam és visszagondoltam arra az időre.
- Tényleg? De Louis akkor sem Harry.
- Jajj maradj már. Olyanok mint két tojás, és szerintem Louis nem olyan aki megsértődik ha nem akarod.
- Nem is tudom. Én akarom, de szerinted nem túl korai?
- Figyelj. Ha te úgy érzed hogy szeretnéd, akkor hajrá. Vágjatok bele. Viszont ha nem, akkor nyugodtan mond meg neki. Meg fogja érteni és nem fog elhagyni ezért.-mosolyogtam.
- Köszönöm. Nagyon jó barátnő vagy.-ölelt meg.
- Hmm. Te is az vagy.-öleltem vissza.-Na én most megyek. Majd még beszélünk.-mondtam és már mentem is vissza.
Amint mentem, megnéztem a többieket is. Carly, Liam karjaiban aludt, mint én Harryében. Laura és Zayn hevesen csókolóztak. Niall és Grace pedig beszélgettek, közben meg Niall tömte a fejét, mint mindig, Louis és Harry pedig egymást nyaggatták.
- Louis. Két üléssel hátrébb egy csodás lány vár rád.-mondtam.
- Rohanok szépségem.-ugrott ki Harry öléből és már rohant is.
- Áh végre. Köszönöm. Ha nem vagy még mindig a hajammal játszik.-vigyorgott Harry.
- Én játszhatok vele?-ültem az ölébe.
- Te bármit tehetsz velem.-mosolygott majd megcsókolt. Csókja édes volt és vad. Annyira szeretek vele csókolózni. Azok a csodás ajkai. Teljesen megbabonáz.
- Na és mit tervezel mára?-kérdeztem.
- Nem tudom még, de az biztos, hogy veled valamit.-mosolygott majd egy megpuszilt.
- Szeretlek.
- Már mondtad.
- Ezt nem elég egyszer mondani.
- Szeretlek. Szeretlek. Szeretlek. Szeretlek.-mondta és össze-vissza puszilgatta a fejem.
- Nyugi már. -keltem fel az öléből.
- Hová mész?
- A mosdóba.
Kimentem a mosdóba. Először elmentem wc-re, majd megmostam az arcom. Megigazítottam a sminkem és már mentem is ki. Hirtelen elkapott a hányinger, így visszaszaladtam.
Újra megmostam az arcom, majd visszamentem Harryhez. Nem ült az ülésben. Hátranéztem a többiekre és megláttam őt is. Épp üvegeztek. Én is csatlakoztam hozzájuk.
Jól telt az idő és gyorsan. Üvegezés közben kicsit elálmosodtam, és úgy döntöttem hogy alszok egyet. Visszamentem a helyünkre, belehuppantam az ülésbe és próbáltam elaludni, de nem tudtam. Felkapcsoltam a telefonom, a fülembe dugtam a fülhallgatót és kapcsoltam zenét. Először a More Than This-t hallgattam, majd a Moments-et, majd nem tudom mit mert elaludtam.
A hangos bemondóra keltem.
- Píííp. Kedves utasaink. Kérjük kapcsolják be öveiket, hamarosan megkezdjük a leszállást. Köszönjük, hogy minket választottak. Reméljük máskor is találkozunk. Szép napot. Píííp.
- Na megérkeztünk.-ült le mellém Harry.-Végre. Már alig várom, hogy lássam New Yorkot.
- Én is.-mosolyogtam rá, majd becsatoltam az övemet.
Néhány percen belül megkezdődött a leszállás. Ezt még inkább utálom mint a felszállást. Szorítani kezdtem a szék karját, szemeimet összeszorítottam és vártam míg leérünk. Harry észrevette, hogy nem vagyok jól. Megfogta a keze és megszorította.
- Ne félj, itt vagyok. Biztonságban vagy.-suttogta a fülembe. Még mindig csukva volt a szemem, de éreztem a közelségét és hogy biztonságban vagyok.
A gép sikeresen landolt, én meg nem lettem rosszul. Leszálltunk a repülőről, összeszedtük a bőröndöket, és indultunk az autók felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése