Aki még nem tudná, a srácoknak végre megjelent a legújabb számuk és videó klipjük, a Live While We're Young. Itt megnézhetitek: //www.youtube.com/watch?v=AbPED9bisSc&feature=g-all-u
Valamint a blog hamarosan átlépi a 6000 oldalmegjelenítést, és ez csak nektek köszönhető. Nagyon szépen köszönöm :)
A 24.részt megpróbálom hamarabb hozni, de semmit sem ígérek! Addig is jó olvasást a 23.részhez! :)
(Laura szemszöge):
Mikor felébredtem, hirtelen nem tudtam, hogy hol vagyok, de aztán eszembe jutott. Zaynnal vagyok, New Yorkban egy csodás hotelban. Nem. Hiszen ezt csak álmodtam, ahogyan a múlt éjszakát is. Olyan csodás volt. Nem is értem hogyan gondolhattam, hogy megtör...
- Jó reggelt kincsem.-puszilt meg Zayn.
- Akkor hát mégsem álom volt?-kérdeztem.
- Nem, bizony.-ölelt át.
- Annyira jó volt veled.-csókoltam meg.
- Hmm. Szeretlek.-csókolt vissza.
- Hány óra van?-ültem fel az ágyon, de észrevettem, hogy meztelen vagyok. Gyorsan magamra húztam a takarót.
- Na. Miért húztad magadra?-karolta át a derekamat Zayn.-Nem mindegy, hogy egyszer, vagy kétszer látlak ruha nélkül?-kérdezte vigyorogva.
- Nem.-mondtam mosolyogva, majd magam köré tekertem a takarót és bementem a fürdőbe.
(Gabi szemszöge):
Kicsit későn keltem, de Harry még aludt. Próbáltam ébresztgetni, de meg sem moccant. Kikeltem az ágyból és bementem a fürdőbe.
Megmosakodtam, majd visszafeküdtem a barátom mellé. Csak néztem őt, simogattam az arcát, csavargattam a göndör tincseit, hallgattam a szuszogását.
Telt múlt az idő. Eléggé sokáig alszik. Épp lehunytam a szemeimet, hogy még egy kicsit pihenjek, amikor kopogtak.
- Gyere be.-kiáltottam. Erre Hazza egyből felébredt.
- Halihó. Fel kéne kelni. Nem gondoljátok? -kérdezte Laura vigyorogva.
- Hány óra?-vakargatta meg a fejét Harry.
- Már fél tizenkettő van.-ült le Laura az egyik fotelbe.
- Jó reggelt.-köszöntött Harry, nyomott egy puszi az arcomra, majd bement a fürdőbe.
- Na mi volt az este? Eléggé hangosak voltatok.-nevettem.
- Jajj ne is mond.-huppant le mellém.-Zayn annyira jó, hogy..Ahh...El sem lehet mondani.-áradozott.
- El tudom képzelni.-mosolyogtam.
- Ja amúgy csak azért jöttem, hogy szóljak, hogy az egész bagázs lemegy a partra. Gondolom ti is akartok jönni.-vázolta a programot.
- Köszi, hogy szóltál. Elkészülünk aztán mehetünk is.
- Oké. Akkor lent találkozunk.-mondta majd megölelt.-Köszönöm, hogy ilyen jó barátnőm vagy. Ha te nem vagy, nem találkoztam volna Zaynnal, talán egész életemben és most nem lennék itt.-szorított meg.
- Szeretlek.-mondtam, majd összekócoltam a haját és elengedtem.
Laura elment én meg a szekrényem elé álltam és válogatni kezdtem a ruhák közt. Végül ezt az összeállítást választottam:

Kikaptam a szekrényből egy trapéz nadrágot és egy pólót, majd bedobtam Harrynek a fürdőbe. Tíz perc múlva már előttem állt, ébren és üde arccal. A Ramones-es póló volt rajta. Akárcsak rajtam.
- Úgy látszik egybeöltöztünk.-mosolygott rám, majd megcsókolt.
- Kész vagy?-kérdeztem mikor elváltunk.
- Igen. Mehetünk.-mondta, majd a telefonját belecsúsztatta a zsebébe, felrakta a napszemüvegét, felkapta a táskáját, megfogta a kezem, majd kilépett az ajtón.
A többiek már lent voltak. Köszöntünk egymásnak majd indultunk a partra. Nincs messze, így gyorsan leértünk.
Mikor leértünk, csak a nagy tömeget láttuk. A part tele volt emberekkel. Százával fürödtek az óceánban és ugyan annyian napoztak a parton. Kicsit elment a kedvem a fürdőzéstől.
- Gyertek.-szólt Loui majd elindult. Először kicsit furcsálltam a dolgot, de aztán megértettem, hogy miért indult el más irányba. A part sziklás felénél, volt egy kicsi szabad hely. Pont elég nekünk. Lepakoltuk a cuccokat, majd levettem a ruhámat, felkontyoltam a hajam és beszaladtam a vízbe. Kicsit hideg volt, de nagyon jó. Hamar megszoktam. Hátrafordultam, hogy lássam, hogy a többiek mit csinálnak. A srácok csak bambán néztek rám a lányok meg a ruháikat vették le.

- Na mi lesz? Nem jöttök be?-kérdeztem nevetve.
Harry megrázta a fejét, majd rohanni kezdett felém. Felkapott, megpörgetett majd lebukott a víz alá. Nem kaptam levegőt. Felakartam menni levegőért, de nem engedett. Magához szorított és megcsókolt. Csókjától ellazultam és mikor elváltak ajkaink, szokásosan levegőt akartam venni, de eszembe jutott, hogy a víz alatt vagyok, így gyorsan felmentem a felszínre.
- Víz alatti csók? Ez komoly?-kérdezte Grace egy kis idő után.
- Igen. Csodás volt.-mosolyogtam és éreztem, hogy csillognak a szemeim.
Sokáig csak fürödtünk és hülyéskedtünk. Jól elvoltunk. Kezdett sötétedni. Mindannyian kimentünk a vízből és letelepedtünk a pokrócokra. Grace kivett a táskájából egy csomag kekszet és mályva cukrot. Carly is keresett valamit a táskájában, végül kivett egy doboz csokit. A fiúk összeszedtek, néhány gallyat, amiből tüzet raktak.
Néhány perc elteltével már a kihegyezett botokra szurkált mályvacukrot sütögettük. Épp beakartam falni az elkészített finomságot, mikor Harry kikapta a kezemből
- Na. Ezt most miért?- kérdeztem, kissé durcásan.
- Vigyáznod kell az alakodra. Még elhízol.-rögtönzött. Ezen kicsit meglepődtem. Tudja, hogy milyen múltam van és ezzel jön.
- Ezzel arra célzol, hogy kövér vagyok?-kérdeztem elcsukló hangon, a könnyeimmel küszködve.
- Nem. Én nem...-mondta volna, de nem hagytam hogy befejezze.
Felugrottam mellőle és elszaladtam.
- Hogy én mekkora barom vagyok -hallottam még a hangját, ami egyre csak halkult.
A parton már szinte senki sem volt. Letelepedtem egy elhanyagolt móló mellé és letöröltem a könnyeimet.
Nem sokat ültem, alig 3 percet, mikor valaki leült mellém. Carly volt az.
- Ne haragudj rá. Egyáltalán nem vagy kövér és ő sem tart annak.-ölelt át oldalról.
- De akkor miért monda, hogy vigyáznom kell az alakomra?-kérdeztem halkan.
- Nem tudom. De biztosan nem arra célzott, hogy kövér vagy. Ezt nem azért mondom, hogy védjem őt, hanem azért mert a barátnőd vagyok.-mosolygott.
- Igazad lehet. Hiszen szeret. Akkor meg miért bántana meg?-kérdeztem.
- Ez jó kérdés.-mondta, majd előre tekintett, az óceánra.
Néhány másodpercig csöndben ültünk egymás mellett és kémleltük az eget.
- Figyelj csak.- kelt fel.-Ezt Harrytől kapod.-terített ki egy csodás ruhát a mólóra.

(Harry szemszöge):
Hogy én mekkora hülye vagyok. Tudom jól, hogy szörnyű múltja volt. Hogy csúszhatott ki a számon. Akkora idióta vagyok.
- Idióta, idióta, idióta.-csapkodtam a homlokom.
- Nyugodj le. Megyek, beszélek a fejével.-mondta Carly és indult. Ekkor eszembe jutott az ajándéka.
- Carly várj. Kaptam a keze után.
- Hmm?-kérdezte.
- Ezt odaadnád neki?-kérdeztem, majd kotorni kezdtem a táskámba, majd kivettem egy ruhát.- Ezt neki vettem. Ma elakartam vinni vacsorázni, ebben a ruhában, de lehet, ebből nem lesz semmi.-búslakodtam.-Esetleg, rátudnád beszélni, hogy bocsásson meg? Amilyen makacs, nekem úgyse hinné el, hogy csak véletlenül csúszott ki a számon, viszont te már évek óta ismered.
- Igen.Születése óta.-mosolygott.- Persze. Ne izgulj. Meg fog bocsátani, és minden újra úgy lesz mint régen.-mosolygott, majd elment.
- Nem fog megbocsájtani.-ráztam a fejem, magam elé tekintve.
- De megfog. Ennyire még senkit nem szeretett.-mondta Laura.
- Gondolod?-fordultam felé.
- Biztos vagyok benne. Igaz, majdnem fél évig nem tartottuk a kapcsolatot, de ezt biztosra tudom.
Amint kimondta, Gabi már közeledett felénk, Carlyval az oldalán. A ruhában volt. Abban a ruhában amit én vettem neki.
Éreztem, hogy szemeim csillognak, szám, pedig akaratlanul is mosolyra húzódott. Felálltam és elindultam felé. Csak néhány méterre volt tőlem, de nekem az is messze volt. Elkezdtem szaladni felé, és ő is felém. Mikor egymáshoz értünk, megálltam, szemeibe néztem, majd szenvedélyesen megcsókoltam.
- Sajnálom.-szorítottam magamhoz, s a fülébe súgtam.
- Nincs mit.-mosolygott, majd újra megcsókolt.
(Gabi szemszöge):
- Gyere velem.-súgta a fülembe.
- Hová?-kérdeztem vissza.
- Csak gyere.-mosolygott, majd megfogta a kezem.
Elköszöntünk a többiektől és elindultunk. Nem tudom hová akar menni. Már majdnem a szállodánál voltunk, amikor rákérdeztem.
- Elmondod végre, hogy hová viszel?-kérdeztem kislányos hangon, majd bevetettem a bociszemeket.
- Neee. Ezt ne csináld.-nevetett.-Akkor sem mondom el.
- Rossz vagy.-durcáskodtam. Csak mosolygott majd egy puszit lehelt a hajamba.
Megérkeztünk a szállodához. A bejárat előtt egy nem túl hosszú limuzin állt. Azt gondoltam, hogy egy sztáré, de rosszul gondoltam.
- Hölgyem.-nyitotta ki a limuzin ajtaját, s édesen rám mosolygott.
Azt hittem, hogy ott helyben összeesek a mosolyától. Átkarolta a derekam, majd betessékelt az autóba.
Ültünk egymás mellett, egymás arcát fürkészve és mosolyogva. A limuzin csak robogott a célpont felé, mi meg csak romantikáztunk egy-egy pohár pezsgővel a kezünkben. Miután kifogyott a poharunk, Harry az ölébe húzott és csókolni kezdett. Nyelvét óvatosan átdugta a számba, szemeit lehunyta, egyik kezével a hátamat simogatta, a másikkal meg a fenekemet fogta. Nyakát átkaroltam, hajába beletúrtam és élveztem a csókját.
Néhány perc elteltével, meg is érkeztünk "a helyre". Lecsúsztam Harry öléből, majd kiszálltam az autóból. Harry is kiszállt. Megköszönte a sofőrnek az utat, majd átkarolta a derekam és bevezetett egy csodás kis kertbe.
A kert közepén egy kisebb szökőkút állt, körülötte vörös rózsa bokrokkal. A szökőkút mellett egy két személyre terített asztal állt, letakarva vörös terítővel és gyertyafénnyel. A kertet még néhány fa és bokor dísztette, amik gyöngysorokkal és a földön égő gyertyákkal voltak kivilágítva. Egyszerűen csodálatosan és nagyon romantikusan nézett ki.
Teljesen el voltam kábulva.
- Tetszik?-karolt át hátulról a barátom.
- Nagyon.-mosolyogtam majd egy gyenge csókot leheltem csodás ajkaira.
- Csak neked csináltattam. Ő a kerttervező.-fordított hátra, a kapu felé, ahol az anyukám állt. Egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Odaszaladtam, hozzá és megöleltem őt.
- Anya.-ugrottam a nyakába.
- Kislányom. Hiányoztál.-szorított magához.
Nagyon örültem, hogy újra láthatom.
- Köszönöm.-öleltem meg Harryt is.
- Most hagylak benneteket. Romantikázzatok.-mosolygott anya, majd megölelt, majd Hazzát is.-Örülök, hogy megismerhettelek Harry. Remélem máskor is találkozunk. És nagyon örülök, hogy a lányom végre talált egy ilyen csodás szerelmet mint te. Megbízom benned és már a családomnak tekintelek.-mosolygott.
- Köszönöm Janett. Én is nagyon örülök, hogy megismerkedtünk. És Gabi. Egy csodás teremtés. Ilyen lánnyal még soha nem találkoztam. Valamint köszönöm a segítséget is.-mosolygott Harry.
- Szívesen segítettem. Vigyázzatok magatokra. Sziasztok.-ölelt meg egyszerre mindkettőnket, majd elment.
- Mondtam már, hogy nagyon szeretlek?-fordultam Harryhez, s kezeimet összekulcsoltam a tarkójánál.
- Mondtad, de nem elégszer.-vigyorgott.
Leültünk az asztalhoz.
Harry átnézett a hátam mögött, majd intett egyet. Egy pincér lépett az asztalhoz, egy tálcával a kezében, amin egy üveg bor és két borospohár volt. Lerakta elénk a poharakat, majd töltött bort. Nagyon finom volt.
Néhány percen elteltével, hozták a vacsorát is, ami bolognai spagetti volt. Egy tálból ettünk Harryvel. Egymás tekintetét fürkészve ettük a finom tésztát.
Az egyik szál spagetti két vége, kettőnk szájában volt. Elmosolyodtam és gyorsabban kezdtem enni a szálat, hogy minél hamarabb a barátom csodás ajkaihoz érjek. Ő is követte a példámat. Már nagyon közel voltunk, amikor végül megcsókolt.